Perbe keveredett egy kecske menyecske.
E pert szerelme hevesen ellenezte,
mert e kegyetlen tettet nem szenvedhette.
De Kecske Esztert ez el nem rettenthette.
E nevezetes eset egy hete esett:
Hetyke Eszter gyerekeket terelgetett.
Szedegetve kezeletlen szennyeseket,
nyekkenve - persze nem fejre - esett egyet.
Ezt Kecske Ede neje, begyes Emese
veres cserje megett megleste,
s telt kebellel, ezeregyszer felnevetve
expressz terjesztette Kecske megye szerte.
E kellemetlen begyes egyedet erre
Eszterke heveny kedvvel beperelte.
Perlevelet Emese hebegve vette,
pepecselve, meg-megremegve megszegte.
Peres Elek ezzel kezdte e levelet:
"E keresettel felperes megkeresett.
Kegyeddel szemben engem szerepeltet.
Peres teremben kedden jelenjen meg!"
E helyt felesketett belemelegedett:
"Felperes elesett. Emese nevetett.
Emennek teret egy kecske sem engedhet!
Mert nem jellemtelen tett ez, engedelmet!?
Emezen rengeteg kecske elmerenghet,
mert ez eset egyszer veletek megeshet.
E nemes elvet, nevezetes peremben
eleget elemeztem e telt teremben!"
Felperes e pert emelt fejjel megnyerte,
s hej! Lett egy sereg lelkes kecske kedvence.
Eszter szerelme szerfelett esedezve
engesztelte. Kedvese nem kecsegtette:
"Kedves Endre! Te ellenezted peremet,
ezzel elvesztetted szerelmemet.
De kezemet, lehet, egyszer elnyerheted.
Nem kertelek, felette kell kepesztened!"
(Illusztráció: Sziráki Zsolt)
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése